A légúti és allergiás megbetegedések szempontjából fontos, hogy a szobalevegő minősége megfelelő legyen. A belső levegő minőségét több tényező, így a hőmérséklet, páratartalom, füstmentesség, illetve égéstermékekkel, allergénekkel való telítettség is befolyásolja.

Ne legyen túl meleg!

Kisebb gyermekeknél fontos a megfelelő hőmérséklet beállítása, hiszen a csecsemők, kisdedek napjuk nagy részét a gyermekszobában töltik. Régi tapasztalat, hogy hűvös levegőn pihentetőbb és zavartalanabb az alvás, mint melegben, ám ruhaneműk és takarók halmozása kerülendő csecsemő- és kisdedkorban. A legideálisabb ezért a 20-22 oC körüli hőmérséklet. Túl meleg szobában a gyermek nehezebben alszik el, könnyebben megizzad, nyűgösebbé válhat, az éjszakai ébredések száma is több lehet.

Ébredés után gondoskodjunk a szoba megfelelő szellőztetéséről, ez időre a gyermeket egy másik szobában helyezzük el. A szobalevegő nappali ideális hőmérséklete 23-24 oC körüli. Az ideálisnál hidegebb levegő a kezek, lábak vérkeringésének a csökkenéséhez, lehűléséhez vezet, valamint a nyálkahártyák védekezőképességét is csökkentheti, így könnyebben alakulnak ki felső légúti panaszok: orrfolyás, torokfájás, majd következményes köhögés – magyarázza dr. Várhegyi Csaba, a Budai Allergiaközpont gyermektüdőgyógyásza. A nappal főszerepet játszó helyiségek kívánatosnál melegebbre való felfűtése pedig a gyermeket bágyadttá és kedvetlenné teheti.

Fontos a megfelelő páratartalom

A szobalevegő ideális páratartalmának mértéke 40-60 százalék, mérése páramérő készülék, ún. higrométer segítségével lehetséges. A lakások egy részében, jellemzően a távfűtött panellakásokban, a túlfűtöttség következtében a levegő páratartalma lecsökken, a meleg, száraz levegőtől a légutak kiszáradhatnak, köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken. Míg a régi lakások természetesen szellőző fa nyílászárói állandó légcserét biztosítottak, az újabb építésű lakások kiváló szigetelésének köszönhetően a téli időszakban a levegő páratartalma felszökik, nem ritka az ablakokon, ajtókon lecsapódó pára. A nedves környezet pedig ideális terepet biztosít a penészgombák, háziporatkák elszaporodásának, mely egyéni érzékenységtől függően allergiás tünetek megjelenéséhez, ill. azok súlyosbodásához vezethet.

Napjainkban számos készülék kapható, melyekkel a lakás levegőjét szükség szerint párásabbá, vagy épp szárazabbá tehetjük. A köznapi néven hideg párásító készülékek gégegyulladás (krupp, rekedtség), száraz köhögés esetén nyújthatnak segítséget, fontos azonban megjegyezni, hogy ilyenkor a szoba hőmérsékletét is csökkentsük, hogy a megemelt páratartalom jótékony hatása még inkább érvényesüljön. Ellenkező esetben „gőzkabin” szerű, kellemetlen, fullasztó hatást okozhatunk. Penészgomba-és háziporatka-allergiás, asztmás gyerekeknél a szoba párásítása kerülendő. A levegő páratartalmát növelhetjük, ha a szobában teregetünk, vagy a fűtőtesteken párologtatókat helyezünk el. A vízigényes növények akár 10-15 százalékkal is növelik környezetük páratartalmát, ezért érdemes elhelyeznünk néhányat a lakásban, ha a levegőt párásítani szeretnénk. Túl magas páratartalom esetén lényeges a rendszeres szellőztetés, de beszerezhetünk páramentesítő készüléket is.

Füstmentes levegő

Kisgyermekes családoknál magától értetődő, hogy a szülők ill. a lakásban tartózkodók kerüljék a dohányzást. A dohányfüst belélegzése növeli a hirtelen csecsemőhalál veszélyét, az asztma és idült hörghurut kialakulásának kockázatát.

Bár hangsúlyozzuk a rendszeres szellőztetés fontosságát, bizonyos lakóhelyek esetében (belváros, forgalmas utak mellett) a nem megfelelő időben történő szellőztetéssel rosszat is tehetünk. Az autók kipufogógázaival, égéstermékekkel, szén-monoxiddal, kén-dioxiddal szennyezett levegő irritálhatja a légutakat, károsíthatja a légutak csillószőrös hámját (amelynek a légutak tisztán tartásában nagy szerepe van), sőt még asztmás rohamot is provokálhat. Ezért ilyen környezetben a szellőztetést inkább csak az éjszakai, forgalommentes időben ajánljuk.

A légtisztító készülékek képesek a levegőben található szennyeződések – pollenek, dohányfüst, vírusok, gombák – kiszűrésére, borsos áruk azonban még határt szab elterjedésüknek. A sópárás levegő egészségre gyakorolt kedvező hatását számos tanulmány igazolta. Krónikus légzőszervi betegségek esetén sókamra-terápia és tengerparti tartózkodás egyértelműen jótékony hatású.

Házi praktikák

Szülőként nehéz feladat a csecsemő gondozása mellett a lakás tisztaságára is ügyelnünk. A lakás, de főként a gyermekszoba berendezését ezért úgy válasszuk meg, hogy az könnyen és gyorsan tisztítható legyen, és ne kedvezzen poratkák, penészgombák megtelepedésének. A poratkák kedvenc élőhelye a szőnyeg, a kárpit, az ágynemű, párnák, takarók, a plüssállatok belseje, a függöny és a bútorhuzat. A gyermekszoba padlója legyen ezért könnyen mosható parketta, a lehető legkevesebb szőnyeggel. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek.

Takarításnál – különösen gyermekszoba esetében – válasszunk környezetbarát, természetes összetevőket tartalmazó termékeket. A fertőtlenítő- és tisztítószerek túlzásba vitt használata növeli az allergiás reakciók kialakulásának kockázatát.

www.allergiakozpont.hu

A várandósság időszakában a magzat oxigénellátottsága teljes mértékben az édesanyától függ, amíg ugyanis a méhben van, a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el a tüdő funkcióját. „A vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia, anyagcserezavarok mellett az asztmás roham is olyan tényező, amely miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a méhen belül” - magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az orvosi tanács ellenére, különösen a terhesség első időszakában, sok édesanya mégis csökkenti az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek szedését, veszélybe sodorva ezzel önmaga és magzata egészségét. „Az asztma kezelésére megfelelő gyógyszerek folyamatos, rendszeres alkalmazása a terhesség időszakában is nélkülözhetetlen” – jelenti ki a doktornő, ám hozzáteszi: a gyógyszerszedésről természetesen a kezelőorvos dönt.