A petesejt eléréséhez a spermiumoknak mindössze 15 centimétert kell utazniuk. Ám ez valódi túlélőtúra a számukra!

A sikeres megtermékenyítéshez szükséges 50-250 millió spermium közül az egyetlen célba érő igazi bajnok!

A hüvely: barátságtalan kapu
Kémiai szempontokat figyelembe véve kijelenthetjük: a női hüvely
a sperma számára kimondottan ellenséges terület lehet, mert a savas
kémhatás akadályozza a spermiumokat a mozgásban. Szerencsére az
ondóváladék nemcsak energiát biztosít a sejtek utazásához, hanem a hüvely
kémhatását is „spermabaráttá” változtatja. Ennek érdekében az ondó (az
ondóváladék legjava) két alkalommal is megváltoztatja az állagát. A hüvelybe
bekerülve kb. 20 percig sűrű állagot vesz fel – ez a folyamat minimalizálja
a spermiumveszteséget. Ezután folyékonnyá válik, ami viszont segíti a
spermiumokat a méhig tartó úszásukban.

A méhnyak: igazi útvesztő
A méhnyak majdnem olyan, mint egy kalandpark bonyolult útvesztője,
ahol a spermiumoknak két akadállyal is szembesülniük kell. Az első a
méhnyaknyák, amely egy női cikluson belül változtatja állagát. A ciklus
nagyobb részében a nyák ragadós és sűrű, így megállítja a spermát és
akadályozza a továbbhaladásban. Az ovulációhoz közelítő szakaszban híggá és
nyúlóssá válik, ezzel elősegítve a sperma méhnyakon való átjutását a méh felé.
A második akadályt a méhnyak izomrostjai jelentik, amelyek a ciklus nagyobbik
szakaszában „sorompót” kialakítva, szorosan egymáshoz simulva állnak őrt az
áthaladni szándékozó spermium előtt. Az ovuláció közeledtével az izomrostok
közti hézag egy jól átjárható csatornát képezve kiszélesedik, így a hímivarsejtek
már szabad utat kapnak. Ide már csak kevesebb, mint egymillió spermium jut el.

Méh és petevezeték: meredek túra
A méhbe jutva a kiskatonáknak felfelé kell „kúszniuk”, hogy eljussanak a
petevezetékekhez. Sok spermium elpusztul az úton, csak pár ezren érik el a
csúcsot. Innen két út visz tovább, hiszen kettő petevezeték visz két különálló
petefészekhez. Ciklusonként viszont csak az egyik petefészek bocsát ki egy
érett petesejtet a hozzá tartozó petevezetékbe. Ha éppen helyben van a petesejt,
a gyorsabb sejtek érhetnek előbb célba. Ha azonban a petesejt még nincs ott,
a spermiumok ugyan képesek megvárni, ám csak azok, amelyek lassabbak,
kitartóbbak. Ha elég jó a tűrőképességük, több napig is képesek várni.

Petesejt: közelharc
Amint a petesejt leérkezik a petevezetékbe, az idáig eljutó szerencsésebb
spermiumok körülveszik, megpróbálnak behatolni, de csak pár száz képes
eljutni a sejthártyáig. A „bajnok” pedig az lesz, akinek a fején lévő molekulája
tökéletesen illeszkedik a petesejten lévő „spermium-receptorhoz”. Abban a
pillanatban, amikor a „bajnok” bejut, a petesejt nem enged be több kalandort.

Mindent a cél érdekében
Túrájuk alatt a hímivarsejtek drasztikus átváltozáson mennek át. Mivel a frissen
kibocsátott spermiumok nem képesek arra, hogy megtermékenyítsenek egy
érett petesejtet, a női szervezeten belül átesnek a „kapacitációnak” nevezett
folyamaton. A spermium fejében lévő kémiai anyagok összetétele megváltozik,
felgyorsul a farok mozgása, ezáltal alkalmassá válik arra, hogy a petesejt
közelébe jutva megtermékenyítse azt.