Manapság sokan csak harmincöt éves kor után vállalnak babát. Az okok messzire vezetnek: kései elköteleződés a párkapcsolatban, tanulás, karrierépítés… A modern orvostudománynak hála, ma már teljes biztonsággal lehet családot alapítani, akár idősebb fejjel is.

A legtermékenyebb évek

Az életkor előrehaladtával csökken a teherbeesés esélye - 30 év felett, ciklusonként, mindössze kb. 10%. A petefészkek öregedni kezdenek, a peteérés sem feltétlenül működik már olyan zavartalanul, mint korábban: egyre gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok, csökken a petesejtek száma, és a megtapadás is nehezebb, illetve a vetéléshez vezető kromoszóma rendellenességek előfordulása is gyakoribb. Természetesen vannak kivételek, ugyanis a tényleges termékenység nem csak és nem feltétlenül az életkortól, hanem például a fizikai állapottól, és a pszichés faktoroktól is függ.

Nincs fokozott veszély

A 35 éves kort általában kockázati tényezőként értékelik, de hozzá kell tenni: a nőgyógyászok többsége ma már idejét múltnak tartja ezt az állítást, és azt mondják: megfelelő odafigyelés, kellő előkészület és szűrővizsgálatok mellett nincs fokozott veszély. Egy 35 éves, vagy annál is idősebb kismama esetében például egyáltalán nem gyakoribbak a várandós panaszok, mint például a hányinger, hátfájás. Habár kései várandósság idején a szív- és érrendszer, mozgásszervek és az anyagcsere is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, a terhesség zavartalan lefolyására nincsenek negatív befolyással. Mivel az érettebb kismamajelöltek és kismamák különösen lelkiismeretesen vetik alá magukat a(z előzetes) szűrővizsgálatoknak, a kezelőorvosok az esetleges problémákat még időben észreveszik. A toxémia – amely egyike a terhesség alatt fellépő komplikációknak - esélye 35 év felett azonban sajnos emelkedik, és a diabétesz, valamint a miómák megjelenése is gyakoribb.

Fontosak a szűrővizsgálatok

Idősebb anyai életkor esetén, a magzati rendellenességek közül a kromoszómák rendellenességei a leggyakoribbak, közülük is a Down-szindróma. Minél idősebb a gyermekvállalásra készülő nő, annál nagyobb az esélye ennek a betegségnek. „A szindróma kiszűrésére a mai napig a leggyakrabban az AFP vizsgálatot használják, pedig ez teljesen alkalmatlan, ráadásul a gyakori tévesztés miatt sok kismamát megijesztenek az eredmények” – állítja dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyásza. Szerinte kitűnő alternatíva a 12. heti, ún. első trimeszteri kiterjesztett szűrés, ahol vérvétel és hasi ultrahang alapján történik a kockázatelemzés. „Veszélytelen vizsgálat, amely megbízható és gyors eredményt ad, és nem csak a Down-kór, hanem például a toxémia kockázatának szűrésre is alkalmas.”

és a pszichés támogatás

A korán és a későn szülő nők közötti leglényegesebb eltérés, hogy utóbbiak körében fokozott az aggodalom, főleg, ha első gyermeküket várják. Csermely doktor  azt tapasztalja, sokan arra gondolnak: ez az utolsó lehetőségük anyává válni, és különösen akkor nagy a félsz, ha eleve nehezen estek teherbe, vagy túl vannak már egy vagy több vetélésen. „Sokkal erősebb pszichés támogatásra van szükségük a 35-40 éves kismamáknak, mint a fiatalabbaknak, pedig az igazság az, hogy ekkora már többségük tapasztaltabb, érettebb, így jobban és alaposabban fel tud készülni a terhességre.”